Hírek, érdekességek Londonról

Megkezdődött az óriáskerék 12,5 millió fontos felújítása. A felújítás során egyenként szerelik le a 32 db tíz tonnát nyomó kapszula egyikét, majd kezdetét veszi a kapszula 183 mérföldes utazása, melynek során hajón úsztatják a Tilbury dokkba, majd onnan worcesteri műhelybe szállítják.

A „Trooping the Colour” színpompás rendezvényére minden júniusban három alkalommal kerül sor. Az „igazi”-t az uralkodó hivatalos születésnapján láthatod, amely mindig egy június szombatra esik.

A Golden Hinde hajó eredeti neve Pelikán volt, de Drake – középső útján, 1577-ben, amikor a Magellán-szoroson kelt át – átkeresztelte Aranyszarvasnak. A szarvas volt ugyanis Sir Christopher Hatton családjának címerállata. Hatton volt Drake világkörüli útjának legfőbb szponzora.

A British Museum alapjait 1753-ban a londoni polihisztor Sir Hans Sloane fektette le végrendeletében.

Hans Sloane 1660-ban született Írországban, Killyleagh városában, meglehetősen szerény körülmények közöt. Már gyermekkorában érdeklődött a természettudományok iránt, majd Londonban és Franciaországban orvostudományt tanult.

A svájci Herzog & de Meuron bemutatta az egykori erőműből általuk hat éve átalakított londoni Tate Modern múzeum bővítésének terveit. A 215 millió fontos Temze-parti beruházás 7000 m²-rel növeli majd a múzeum alapterületét.

Az intézmény így új bejáratot kap és egy kis piazza is létesül az évi 4 millió látogató számára. Tíz emeleten tíz új galériatér épül, míg az egykori olajtartályok helyén a felszín alatt előadóterem létesül.

John „Jock” Willis – akit „fehér kalapos Willis”-ként is ismertek, állandóan viselt, jellegzetes kalapja miatt – apjától örökölte meg londoni hajózási cégét. Az ő megrendelésére tervezte a Cutty Sarkot Hercules Linton, és 1869-ben a skóciai Dumbartonban a Scott & Linton cég kezdte el építését. A cég azonban csődbement, és a hajót már a William Denny & Brothers nevű cég fejezte be.

A kastély 1000 éves története összeforrt a monarchia történetével, hiszen nem volt olyan király vagy királynő, aki ne bővítette, építette volna át, vagy újította volna fel az épületet. Épp ezért teljes áttekintés helyett álljon itt néhány érdekes történelmi adat.

1236-ban a Hampton Court Palace helyén még csupán a jeruzsálemi Szt. János máltai lovagok majorsága állt. A lovagok később a környező birtokokat bérbe adták. Az első ismert bérlője e területnek 1494-ből Giles Daubeney, VII. Henrik lordkancellárja volt, akinek szüksége volt egy London-közeli házra. A király és felesége gyakran meglátogatták őt csendes rezidenciáján.

Boadicea (másnéven Boudicea) a mai Norfolk területén élt kelta törzs, az icenusok királynője volt. Neve a kelta „bouda” szóból származik, melynek jelentése győzelem.

Férje, Prasutagus, az icenus király, a rómaiakkal szövetséget kötve őrizhette meg évtizedekig területe függetlenségét.

Amikor III. Vilmos (1689-1702) és II. Mária (1689-94) került a trónra, az uralkodó londoni rezidenciája a Whitehall Palace-ben volt, de sem a király, sem a királynő nem szeretett ott élni, különösen azért, mert Vilmos krónikus asztmájának nem tett jót a párás folyóparti élet. Vilmos és Mária 1689-ben 20.000 fontért megvásárolta a kensingtoni Nottingham House-t, ezt az 1605-ből származó jakobinus kúriát, Nottingham grófjától.